Schönbrunn kincsei Gödöllőn - tárlatvezetői szemmel

Főoldal > Schönbrunn kincsei Gödöllőn - tárlatvezetői szemmel

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Schönbrunn kincsei Gödöllőn - tárlatvezetői szemmel


2023/11/07
Varga Andrea

Schönbunn kincsei 2023 szeptember elején megérkeztek, és a szeptember 7-i megnyitó óta tarolnak a Gödöllői Királyi Kastélyban.


A hivatalos megnyitón sajnos nem tudtam részt venni, a kedves invitálás ellenére sem. Néha bizony az elvakult Erzsébet-rajongónak is meg kell jelennie egy csütörtöki napon a munkahelyén és dolgoznia kell.:)

Mivel a Kastélybarát Egyesület tagjaként előrelátható volt, hogy vállalok a kiállításban önkéntes vezetést, a feldolgozásra került anyagok folyamatosan érkeztek hozzám a muzeológusoktól. Ismert volt tehát előttem  papíron a tárgyi anyag. De semmi nem készíthetett fel arra az elementáris erejű boldogságra, amelyet a kiállításba lépve megtapasztaltam!



A megnyitó másnapján a Kastélybarát Egyesület épp találkozót tartott, és ennek témája természetesen az új időszaki kiállítás volt. Első körben dr. Papházi Jánostól érdekességeket hallhattunk arról, egyáltalán miként készül egy ilyen tárlat, milyen munkafolyamatokból tevődik össze. Megtudtam pl, hogy a Schönbrunn Group egy több múzeumot tömbösítő szervezet, és a világ jelenlegi legnagyobb Erzsébet- és közvetlen családtagjainak relikviáival rendelkező intézmény. Birtokukba több mint 1000 tárgy tartozik, amelyből 201-et hoztak most ide el nekünk.

Franz Schrotzberg: Erzsébet császárné, 1855, olaj, vászon, szignált és datált

 

Muzeológusi tárlatvezetésen vehettünk részt, és nagyon iparkodtam mindent magamba szívni, hogy helyesen adjam majd tovább a látogatóknak. Mindegyik muzeológus más-más habitusú és mást emelt ki a kiállításból, így az este nagy része azzal telt, hogy hármuk közt rohangásztam ide-oda és igyekeztem minden apró információmorzsát felcsipegetni. Olyan félmondatokat tudnak elejteni, amiből többet tanul az ember, mint bármely kiállítási vezetőből vagy katalógusból. Kovács Éva muzeológusra szoktam azt mondani, hogy szerintem a bőre alatt is tudás van, és biztos, hogy így született. Egyszerűen árad belőle az információ, és szinte észre sem veszi, mennyi tudást és értéket közvetít.

 

A kiállítást ezután háromszor megnéztem egyedül is, és a kapott sorvezető alapján igyekeztem megtanulni a tudnivalókat.

5+1 szobából áll a tárlat, és mindegyiknek megvan a maga tematikája. Bár tudtam, hogy sok dolgot fogok mondani saját kútfőből, a kurátorok által leírt alapoktól és tárgyleírásoktól nyilvánvalóan nem térhettem el.

 

Lift-előtér: Schönbrunn története
1. (leghátsó szoba): Erzsébet gyermekkora, eljegyzés
2. Erzsébet mint császárné és királyné
3. Család

4. Sport és szépség

5. A divatikon

 

Bevallom, legteljesebben a Schönbrunn történetét bemutató szobában tartottam magam a leírtakhoz, hiszen azok tények, adatok, azokon nincs mit változtatni. De az ott látható, császári családot Zsófia főhercegnő lakosztályának teraszán ábrázoló fényképnél már beóvatoskodtak az egyéb forrásokból származó tudáselemek. Ebből a fotósorozatból ismerünk még egyet, amelyen nem mozdulnak be ennyire a gyerekek, különösen Rudolf nem. Édesapjától, Ferenc József császártól megkapta a kezében lévő lovaglópálcát, és ezzel lefoglalták a kb. 1 éves kisfiút.

 

Én azt gondoltam, a világon mindenki Erzsébet-rajongó és már betéve ismerik Schönbrunnt is. De tévedtem, és nekem, mint gyűjtőnek óriási élmény volt átadni a tudásomból az érdeklődőknek! És tényleg minden érdekli azokat, akik eljönnek ide. Ki volt pl. Erzsébet keresztanyja? Jó kérdés, és a „sorvezetőben" nincs benne. Erzsébet porosz királyné egyébként, aki egyben anyai nagynénje is volt. Tehát bármiféle plusz kérdés felmerülhet, és nagyon jókat tudnak kérdezni a közönség soraiból.
Számomra felemelő élmény, ahogy körbeállnak a látogatók és megismertethetem velük Erzsébet valódi személyiségét. Azt az összetett lelkű nőt, aki Ő volt. Aki nem volt egy ragyogó anya, de ehhez hosszú, szomorú út vezetett. Később Mária Valériánál, a legkisebb lánynál próbálta ezt kompenzálni, de akkor meg túlzásba esett. Nem bírt a császárnéi kötelezettségeknek megfelelni, ugyanakkor mindig kitartott Ferenc József mellett.
Nagyon frappáns és modern ötletei voltak a diéta és a mozgás terén, viszont az éhségödémáig hajszolta magát. Mindezekből tevődik össze ez a különleges lélek, akinek a személyes használati tárgyai most előttünk állnak. A tárgyak egészítik ki a történetet, és nem fordítva. Enélkül csak összehordott csodás kincsek lennének, de tartalom nélkül.

 

Ott van Erzsébet csipkekabátkája, aminek szabásából jól látszik, mitől is volt királynői alkat: nem csak vékony volt és karcsú, az csak egy dolog. De a háta is csodaszép hosszú volt, és mindezektől volt fejedelmi a tartása, megkoronázva a koszorúfantokba rendezett sötétbarna hajjal.

Amott a tárlóban Ferenc József császár házi cipője és sapkája. Magunk elé idézhetjük az idősödő uralkodót, amint az aktákat letéve megpihen estére és ezekben a darabokban csoszogja körbe (akár) a gödöllői kastélyt.

Megelevenedik előttünk Mária Valéria, aki balettcipőben készül a családi fellépésre, izgul, táncol, gyakorol.

De ott van a szigorú, ám jószándékú Zsófia főhercegasszony is, akik négy gyermekének hajtincseit viselte karkötőbe foglalva. (Sajnos Lajos Viktoré kimaradt, talán még nem is élt az ékszer készítésekor.) Rudolf trónörökös, akinek legfőbb tragédiája talán nem is az öngyilkosság volt (az már csak egy következmény), hanem hogy sem a politikai, sem a tudományos szerepvállaláshoz nem kapott zöld utat a császártól. Nem volt katonának való, politikai nézetei ráadásul szöges ellentétben álltak az uralkodóéval. Ugyanakkor az ornitológia és természetrajz iránti szenvedélyét is csak mint hobbit élhette meg, hiszen egyetemre nem járhatott, úgy mint kortársai, pl. a porosz trónörökös. Falak, akadályok mindenütt. Boldogtalan házasság, egy nála sokkal szerényebb intellektusú asszonnyal. Szinte kirajzolódik előttünk a tragédia, miközben elnézzük madártani kedves tárgyait és az utolsó éveiből származó vadászruhát.

 

És a legnagyobb kincsek! Erzsébet rózsaszín tornanadrágja! Ebben mászott bordásfalra, húzta fel magát a gyűrűre.

A lovagló harisnyája! Amit direkt úgy szabtak számára, hogy kényelmes legyen a dámanyeregben való lovaglásra.

Medalion, amit Rudolftól és Gizellától kapott, "Mama" felirattal.

Eláll az ember lélegzete, mennyire testközelbe hozzák a tárgyak ezeket a régen volt embereket.

Legyünk őszinték: Erzsébet utálná, hogy itt állunk és a legszemélyesebb tárgyait szemléljük. Egyetlen mentségünk van: szeretetből, tiszteletből, vagy a kettő kombinációjából tesszük. Mi vagyunk "A Jövő lelkei", akihez verseit írta.


„Ti drága lelkek e messzi időkön,

Kikhez ma lelkem így, bízón beszél,

Titeket kísérlek majd így örökkön,

Rég tűnt szívem így, e versekkel él!"*

 

 

Nagyon szépen köszönöm a Kastélybarát Egyesületnek, hogy rendszeresen lehetőséget kapok tárlatvezetésekre és sok-sok egyéb szép feladatra!
Köszönöm a muzeológusoknak az összeállított kiállításvezetőt. És Csoma Zsófia múzeumi munkatársnak, hogy kezdés előtt jó tanácsokkal látta el a laikus vezetőt.:)

Varga Andrea

 

*Erzsébet királyné: A jövő lelkeihez. Fordította Tandori Dezső. Idézi: Hamann, Brigitte: Erzsébet királyné. Budapest, Európa Könyviadó, 1988. 439. p. 

 


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Erzsébet királyné elveszett könyvtára
Erzsébet királyné nagyon szeretett olvasni, így nem meglepő, hogy hatalmas könyvtárral rendelkezett.
Dr. Sisi
Avagy ki tud többet Erzsébet királynéról? Kvízjáték 3–5 fős csapatok részére
Festetics Mária grófnő és Ferenczy Ida szamárháton
Gödöllő, 1873 őszén (Fotómásolat, ajándék Dr. Tolnay Pálné Kiss Máriától.) Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, gysz. 4414.
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.