Sisi ékszerei

Főoldal > Sisi ékszerei

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Sisi ékszerei


2023/03/30
Kovács Beáta

A Habsburg család nőtagjainak elképesztő személyes ékszergyűjteményét könnyű elképzelni még annak ellenére is, hogy alig maradtak olyan darabok, amelyekről tudjuk, hogy hol vannak 2023-ban.


Ha Izabella főhercegnének, Mária Valériának vagy Rudolf lányának, Erzsinek az ékszereiről megmaradt képekre tekintünk, akkor nem esik nehezére elképzelni az embernek a 21. században sem, hogy a Habsburgok és főleg Ferenc József császár milyen nagyvonalúak voltak ékszerek dolgában a család nőtagjaival szemben és milyen jó ügyfelei voltak az udvari ékszerésznek, A. E. Köchertnek. Ferenc József császár 1849-ben a császári család személyes ékszerészévé és udvari ékszerésszé nevezte ki  Köchertéket, annak ellenére, hogy a cég még épp csak 45 éve telepedett le Bécsben.   Ugyanis  csak 1814-ben kezdett el Köchert ékszerész Bécsben dolgozni.

Erzsébet császárné a többi arisztokrata hölggyel ellentétben nem igazán szerette az ékszereket. Hivatalos alkalmakon kívül nem hordta őket. A gyűrűket különösen zavarónak találta, mert azok zavarták lovaglás közben. Ha hordott is a magánéletben ékszereket, akkor azok általában értéktelen talizmánok voltak Ennek ellenére az a néhány darab is, amelyet ismerünk Erzsébet ékszerkollekciójából, mind csodálatos mesterművek.



Sisi gyémántcsillagai:

A Köchert cég visszaemlékezései szerint Erzsébet számára a gyémántcsillagokat 1858-ban rendelte Ferenc József. Más források szerint pedig az első házassági évfordulóra ajándékozta meg a császár a feleségét, miután Erzsébet el volt ragadtatva az éj királynőjének  ékszereitől Mozart Varázsfuvolájában.   Virginia de Castiglione grófnő gyémántcsillagai  is szolgálhattak Erzsébetnek inspirációul, mivel gyűjtötte a szép emberek fényképeit. A grófnő pedig sokszor állt modellt a kor híres fényképészeinek. Egyik híres képén pedig a hajában és a ruháján is gyémántcsillagokat visel.  Annyi bizonyos, hogy Erzsébet már viselte a híres gyémántcsillagokat és a csillagruhát Winterhalter festményén, illetve a ruhát egy 1865-ös családi esküvőn (Károly Tivadar herceg esküvőjén) Bajorországban, ahol testvére Nené is a Sternenkleid egy verziójában jelent meg. Ezt Lajos Viktor főhercegtől tudjuk, aki ott volt Károly Tivadar esküvőjén és ezt írta anyjának Zsófia főhercegnének   “Sisi vakítóan szép volt. Az emberek megőrültek érte. Soha nem láttam még ilyen hatást. Helene csak egy rossz másolata a császárnénak, csillagruhában is.” (Das Sternenkleid – Mythos Kaiserin Elisabeth)

Sisi gyémántcsillagait elajándékozta lányainak és unokáinak, illetve udvarhölgyeinek.  Elisabeth Marie Seefield grófnőt, Erzsébet unokáját is láthatjuk ilyen gyémántcsillagokkal jeles királyi eseményeken készült fotókon. Mivel Erzsébet királyné még életében, illetve végrendeletében rendelkezett az ékszereiről, így nem valószínű, hogy az ő ékszereiből sokat találhatnánk azon Habsburg ékszerek között, amelyek eltűntek az Osztrák–Magyar Monarchia bukása után és amelyeknek sorsa a mai napig ismeretlen.

Az ajándékozások ellenére  a királyné egyik komplett gyémántcsillag garnitúrája  Ferenc József császár tulajdonában maradt 1898 után is és a császár a csillagokat unokájának  Rudolf trónörökös lányának, Erzsinek ajándékozta esküvője alkalmából. A nagyközönség is megcsodálhatta a gyémántcsillagokat, amikor a szokásoknak megfelelően több napra közszemlére tették a főhercegnő hozományát. Bécsben. A nagymamájától örökölt csillagokat Erzsébet főhercegnő nem hagyta az Osztrák Köztársaságra, így feltételezhetően a gyémántcsillagok még mindig a Habsburg család tulajdonában vannak.

Az egyik megmaradt gyémántcsillag története különlegesen érdekes. Egy magyar hölgy adta kölcsön és egy schönbrunni kiállításon lehetett megtekinteni 1998-ban a nagyközönségnek Erzsébet halálának 100. Évfordulója alkalmából. Csakhogy a kiállított ékszer nem az eredeti volt, hanem egy másolat, mert valaki ellopta az igazit. Szövevényes kalandok után pár évvel később egy kanadai férfi azzal hencegett, hogy nála van egy európai uralkodóné gyémántékszere. Elmondása szerint helikopterből ugrott ki a schönbrunni kastély tetejére és egy korábban kinyitott ablakon kereszül bemászott a kiállítóterembe, majd megszerezte az ékszert. A történet több ponton sántított természetesen, de a furcsa ügy lezárása az lett, hogy nem emeltek vádat senki ellen, a gyémántcsillagot pedig azóta a Hofburg állandó Sisi kiállításán tekinthetjük meg.

A Köchert cég állítása szerint egy nagyobb gyémántcsillag biztosan ma is Erzsébet közvetlen leszármazottai tulajdonában van. 7 darab pedig állítólag Festetics grófnő leszármazottainál van. A császárné gyöngyökkel kirakott gyémántcsillagai pedig inkább havasi gyopárt formáznak, ezek kevésbé hasonlítanak csillagokhoz. Erzsébet királyné gyémántcsillagainak hagyományát követve a Köchert cég a mai napig gyárt gyémántcsillagokat.  A 380-66.900 eurós ékszereik forgalmazásánál különböző anyagi háttérrel rendelkező hölgyekre is gondolnak. A Köchertnél jelenleg kapható legdrágább ékszer az 5 csillaggal díszített diadém fehérarany alapon.

A Habsburg családban néhány eseményen, főleg királyi esküvőkön és eljegyzéseken a mai napig felbukkannak gyémántcsillagok, amelyekről persze nem lehet biztosan tudni, hogy Erzsébet királyné gyémántcsillagai voltak-e, vagy egyéb családi ékszerek. Ami rendkívül érdekes, hogy Habsburg Ottó felesége, Regina főhercegné is egy gyémántcsillag díszt viselt a ruháján az eljegyzési fotón, illetve Sophie Habsburg-Windischgrätz hercegnő pedig gyémántcsillagokat választott esküvői fülbevalóként. Anna Theresa von und zu Arco-Zinneberg grófnő, akinek édesanyja Beatrice Habsburg-Este főhercegnő esküvőjén szintén  gyémántcsillagokat viselt a hajában.

 

Sisi egyéb Köchert ékszerei a gyémántcsillagok mellett:

Az 1860-as évekre a historizmus stílusában készült ékszerek divatba jöttek és a császárné rendelt egy gyémántokkal és gyöngyökkel díszített csodás brosst 1865-ben. 1873-ban Ferenc József császár jelentős vagyonra tett szert nagybátyja, V. Ferdinánd halála után és egyik megrendelést adta le a másik után az ékszerésznél, aki egyébként a nemzetközi zsűri 1. díját is megnyerte az 1873-as bécsi világkiállításon. A rendelések közül kiemelkedik az Erzsébet királyné számára készített szőlőlevél alakú, smaragdokkal díszített ékszer, amelyet Mária Terézia egykori ékszereiből készített az udvari ékszerész. Fennmaradt a császárné néhány brossa  is, de  csak az egyikről bizonyítható, hogy Köchert tervezte.  Ez egy csatszerű ékszer, de egyesek szeretnek belelátni egy E betűt, Erzsébet monogramjaként. Ma ezt a néhány brosst  Hofburgban a Schatzkammer 7. termében találhatjuk meg.  Erzsébetnek a  gyémántcsillagos szettekből is több volt. Maga Köchert is készített számára gyönggyel és anélkül, 8 ágú és 10 ágú csillagokat, illetve Rozet und Fischmeister udvari szállító is készített neki  tízágú csillagokat gyöngyök nélkül. A Köchert cég a 19. század végére olyan híres  lett, mint a  Boucheron vagy a Cartier.  A Köchert cégnek van Erzsébet királyné ékszerein kívül egy másik magyar királyi vonatkozása is. Ők tervezték Geraldine  albán királyné sógornőinek diadémjait  is a magyar származású királyné és Zogu király esküvőjére.

Smaragdgarnitúra

Egy diadémból, mellcsokordíszből, egy nyakékből, 2 karkötőből, 2 masniból és egy órából állt lánccal. A főbb kövek Mária Terézia egykori melldíszeiből származtak. A garnitúrát utoljára 1877-1886 között alakították át, további sorsa a monarchia bukása után ismeretlen.

Piros-fehér-zöld masni

Erzsébet királyné koronázására 1867-ben a császári ház privát drágakőkészletéből kialakítottak egy piros-fehér-zöld masnit. Sajnos kép nem maradt fenn az ékszerről.

Rubingarnitúra

A rubinékszer kollekció egy diadémból, egy övből, egy nyakékből, egy pár fülbevalóból, egy melldíszből és egy órából állt eredetileg. A legfőbb része Mária Antoinette ékszereiből származik, amelyet lánya, Mária Theresia hercegnő helyezett biztonságba a forradalom ideje alatt Bécsben.  Az osztrák császár 1801-ben vásárolta meg őket a császári ház számára. Utoljára 1854-ben alakították át Erzsébet számára. A monarchia bukása után ezt az ékszergarnitúrát is magukkal vitték a Habsburgok. Amikor szétszedték az eladás előtt az ékszerészek, hogy kövenként lehessen eladni, kiderült róla, hogy a legnagyobb kő csak egy kevésbé értékes turmalin.

Sisi arany menyasszonyi koszorúja

Gizella főhercegnő fiai, Georg és Konrád hercegek ajándékozták ezt az ékszert Altötting Kincstárának azzal a  megjegyzéssel, hogy édesanyjuk és nagymamájuk is ezt az ékszert viselték esküvőjükön. Erzsébet esetében nem maradtak fenn fényképek  és pontos leírások az esküvőről. Néhány visszaemlékezés szerint inkább egy gyémántdiadémot viselt, amely vőlegénye ajándéka volt. Ha viszont abból indulunk ki, hogy az az uszály, amelyet a Kunsthistorisches Museum Mária Valéria leszármazottaitól megvett 1989-ben valóban Erzsébet menyasszonyi ruhájának uszálya és amely arany-ezüst színekben pompázik, akár az is elképzelhető, hogy Erzsébet valóban viselt arany díszeket a hajában. Altöttingen kolostorának kincstárában a tárlatvezetések alkalmából arra is fel szokták hívni a látogatók figyelmét, hogy az Augustinerkirchet 15.000 gyertya világította meg Erzsébet esküvőjén 1854-ben, így talán emiatt választotta ezt az arany fejdíszt.

 

Kovács Beáta

 

 

 

 

Borítókép: G. Raab festményének másolata. A szerző tulajdona

Illusztrációk: képeslapok a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteményéből

Források:

Katrin Unterreiner: Habsburgs verschollene Schätze

www.koechert.com

www.khm.at

The Treasure Chamber - Tourismus Altötting (altoetting.de)

Das Sternenkleid – Mythos Kaiserin Elisabeth

 


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Gudula Walterskirchen: „A Franci  kissé illetlen volt” Mesélnek a Habsburgok udvarhölgyei
A könyv címe alapján azt hihetnénk, hogy „titkokat” tudunk meg Ferenc Józsefről: milyen is volt ő valójában, és hogy nem is volt talán talpig úriember fiatal korában. A kicsit vaskos könyv azonban kicsit mást, de sokkal többet ad nekünk, és rájövünk, nagyobb jelentősége van az alcímnek, mint a főcímnek. Nem csupán az egykori császárról és királyról tudunk meg érdekes dolgokat, hanem az egész Habsburg családról, kezdve I. Ferdinánd császártól egészen IV. Károly és családjáig.
A Kastély a Sisi Baráti Körben
2023. április 15-én szombaton egy nagy találkozás tanúi lehettünk az Eötvös 10-ben: a 25 éves Sisi Baráti Kör látta vendégül a Gödöllői Királyi Kastély muzeológusait, Kaján Mariannát és Faludi Ildikót, akik a tavaly év végén megjelent Útközben Erzsébet királynéval című kötetről meséltek az összegyűlteknek. A könyv bemutatójára 2022. december 18-án került sor a kastély dísztermében, magáról a műről itt írtak.   Számomra rengeteg újdonsággal szolgált ez a szombati találkozó. Tolnayné Kiss Mária tulajdonában volt az ú.n. Farkas Archívum, amelyet Egon Cäsar Corti nevezett így el az 1930-as években, aki elsőként kutathatta ezt a páratlan gazdagságú anyagot, amely Ferenczy Ida után fennmaradt. Farkas László Ida rokona volt, és az ő felsőbabádi kastélyának padlásán vészelték át az Erzsébet királyné felolvasónőjéhez címzett levelek és egyéb dokumentumok a háború pusztításait. Ez a Farkas László volt Mária néni nagyapja. Mária néni pedig az egész kollekció megmentője! A Kastély muzeológusai 1995-ben kezdtek el vele együtt dolgozni, mint minden olyan gyűjtővel, gyűjteménnyel, ahonnan Erzsébet-relikviákat remélhettek. Mária néni onnantól fordított a Kastély számára, Festetics Mária ránk maradt 9+1 darabból álló, eredeti gót betűkkel írott német nyelvű naplóját, melyet ma az Országos Széchényi Könyvtár őriz. Olyannyira kiismerte magát a gót betűs írásmódban, hogy sok anyanyelvi németajkú kutatónak is beletört a bicskája. A naplóból egy válogatás már megjelent, Egy udvarhölgy naplójából címmel, 2009-ben, a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum jóvoltából, a Gödöllői Kastély-Könyvek sorozat 2. darabjaként. Ezt követte a sorozat 3. darabja, a Kedves Idám! Leveleskönyv újbóli kiadása. Ez is Tolnayné Kiss Mária nevéhez fűződik, aki összeválogatta ezeket a leveleket, valamint jegyzetekkel, ismertetőkkel bővítette. Mint kiderült, a puzzle darabkái csak nagy sokára álltak össze a muzeológusok számára is, mert Mária néni eleinte mindig csak kis darabokat mutatott meg (az azóta már kiderült: 1540 darabot számláló) gyűjteményéből. Mindig adott kérésre készült fel, és nem lehetett tudni, milyen elképesztő kincs van még a birtokában. Egyik alkalommal a muzeológusok kissé elkeseredve azon borongtak, hogy nincs még meg egy időszaki kiállításuk legütősebb tárgya. Valami, ami mindent visz! Amitől szeme-szája eláll a közönségnek. Mária néni segítőkészen elvonult a másik szobába, majd egy csodálatos brossal tért vissza, ami nagyon nagy valószínűséggel Erzsébet királyné ajándéka volt Ferenczy Ida számára. Emlékszem a kiállításra, valóban nagyot ütött! Azóta a bross az állandó kiállítás anyagát gazdagítja. Természetesen ilyenkor a muzeológusok nem egyszerűen zsebre vágják a csecsebecsét, hanem felbecsültették, szerződést írtak, és kastélyos autóval szállították el. Pontosan ugyanilyen alaposan és szakszerűen jártak el akkor, amikor végül szóba került, hogy Mária néni a Kastélyra bízza teljes gyűjteményét. Ekkor derült csak fény rá, mekkora anyagról is beszélhetünk. Amint már említettük, 1540 db levél, képeslap, feljegyzés, cikk, recept tartozik bele. Ebből 37 levél magától Erzsébet királynétól származik. Mi történik, amikor egy ilyen hatalmas eszmei értékű gyűjtemény kerül a múzeum birtokába? A várva várt iratanyag  ezekben a dobozokban érkezett meg:                           Ezeket először is szét kellett bontani, azonnal bevonni egy restaurátort a munkálatokba, hogy mely dokumentumok vannak a legnagyobb bajban, melyeket kell azonnal menteni. Ilyenek voltak a papírba rozsdásodott gombostűk, a műanyag genotermbe szorult iratok, és az orosz katonák által levagdosott bélyegek visszaillesztésének ragasztófoltjai. Mária néni teljes jóakarattal gyűjtötte műanyag tasakokban ezeket az iratokat az 1980-as években, hiszen fogalma sem lehetett róla, mennyire savasak ezek a tokok, és magukba szívják a tintát, elvesztvén ezzel az eredeti levél tartalmát. Jóakaratból látta el Farkas Archívum bélyegzővel is az egyes darabokat. De arra sem számíthatott, hogy ez vízben oldódó tinta, így a restaurátorok a hagyományos módszerekkel nem tudják rendbehozni ezeket. A restaurálás azóta is, évenkénti ütemezésben zajlik.  Készülnek majd további kiadványok is ebből a gazdag anyagból, de most azt a 6 évvel ezelőtti tervet valósították meg, amelyről Mária nénivel még 2016-ban leszerződtek. Történetesen, hogy az Útközben Erzsébet királynéval című levélgyűjteményt újra kiadják, friss képanyaggal, új és folyamatos számozású lábjegyzetekkel, tartós, kemény fedelű borítóval. Kiinduló pontjuk az első kiadás szövegén túl Mária néni saját példánya volt, amelyet ő számos jegyzettel, megjegyzéssel ellátott. A szkennelés persze hagyott hibákat maga után, úgyhogy betűről betűre ellenőrizni kellett, hogy biztosan minden egyezzen, különösen magukban a levelek szövegeiben. Mindenképpen betűhíven, az akkori helyesírásnak vagy hibáknak a meghagyásával akarták kiadni a művet, hiszen egy forráskiadvány enélkül semmit sem ér. (Pl. Festetics Mária a „rémítő” kifejezést következetesen „remitő”-nek írta. Egy valódi muzeológus, forráskutató soha nem javítana bele ilyen bakikba, hiszen éppen ettől személyes és hiteles az egész anyag.) Természetesen szó esett a kötetben szereplő levelek szerzőiről is. A két főszereplő Festetics Mária grófnő, udvarhögy és báró Nopcsa Ferenc főudvarmester. De találunk benne leveleket Mikes Johannától és Majláth Saroltától is, akik szintén mindketten Erzsébet udvarhölgyei voltak. Festetics Mária ekkor már több mint 20 éve szolgálta úrnőjét, úgyhogy a korai elragadtatottság már nem volt jellemző rá. A könyv az 1890-93 közötti két nagy utazást idézi fel, ahol (többek közt) Mária kísérte a királynét. Itt már konkrétan hangot adott azon szigorú véleményének, hogy Erzsébet önzővé vált és teljes mértékben hiányzik belőle az empátia a személyzet tagjait illetően. Báró Nopcsa Ferencnek is meggyűlik a baja az elemekkel: hideg, meleg, eső, szél. Erzsébet ezekből sok alkalommal nem is részesült, vagy ha igen, szabad akaratából. Nem így az őt kísérő udvaroncok! A levelekből kiderül, hogy egyáltalán nem luxuskörülmények közt utaztak. A muzeológus előadók két témakört emeltek ki a levelekben megmutatkozó valóságból: 1., Ezeket a luxusmentes, sőt konkrétan kényelmetlen körülményeket. 2., A királyné mellett szolgálatot betöltő személyek közt kialakult baráti, sírig tartó kapcsolatokat. Ezek jóval a királyné halálát követően is megmaradtak, hiszen pontosan tudjuk, hogy Ferenczy Ida lakása szinte önmagában egy Erzsébet-múzeummá változott, ahol igen gyakorta vendégeskedett a magyar személyzet többi tagja, így Festetics Mária és Nopcsa Ferenc is. Csodálatos és érdekfeszítő előadásban volt részünk, ahol a királyné kultuszát őrző két legnagyobb és legelkötelezetebb társaság résztvevői találkoztak: a Gödöllői Királyi Kastély és a Sisi Baráti Kör tagjai. Varga Andrea     Kaján Marianna, Faludi Ildikó muzeológusok, a kötet szerkesztői és Kiss Erzsébet a Sisi Baráti Kör elnöke. Fotó: Tóth Andrásné      
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.