Az én Sisim – avagy gyűjtők és gyűjtemények Erzsébet királyné bűvöletében

Főoldal > Az én Sisim – avagy gyűjtők és gyűjtemények Erzsébet királyné bűvöletében

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Az én Sisim – avagy gyűjtők és gyűjtemények Erzsébet királyné bűvöletében


2022/09/06

Új időszaki szeptember 10-től a Gödöllői Királyi Kastélyban

 

Erzsébet királyné népszerűségén nem fog az idő. Több mint 120 évvel a halálát okozó merénylet után rajongóinak száma világszerte nő. Mi lehet a titka? Mi készteti a mai követőit, hogy vele kapcsolatos tartalmakat olvassanak, filmeket nézzenek, hozzá kötődő helyszíneket keressenek fel és tárgyi emlékeket gyűjtsenek róla? Miért és pontosan mit gyűjtenek Sisi rajongói?

Az én Sisim – avagy gyűjtők és gyűjtemények Erzsébet királyné bűvöletében

A magyarországi Erzsébet királyné-kultusz központjaként működő Gödöllői Királyi Kastélyban idén különleges meglepetéssel készültünk a Sisi-rajongók számára. A számos muzeális kincset felvonultató állandó és időszaki kiállítások sora után a főszerepet most a gyűjtőknek szántuk. Pályázat keretében találtuk meg azokat a jelentkezőket, akik szívesen megmutatnák a nagyközönségnek gyűjtőszenvedélyük legszebb, legérdekesebb darabjait.

A válogatásnál nem elsősorban a tárgyak piaci értéke, hanem inkább azok különlegessége volt fontos számunkra a gyűjtő személyével és a tárgyakhoz kapcsolódó történetekkel együtt.



            Abban bízunk, hogy a kiállítással több korosztályt is meg tudunk szólítani, hiszen a legfiatalabb gyűjtőnk mindössze 20 éves, a legidősebb pedig 78. Az ország egész területéről érkeztek pályázatok, Szombathelytől Nyíregyházáig; többségében hölgyektől, de három úr is akadt a jelentkezők között. A pályázóink elkötelezettségét jól mutatja, hogy jellemzően régóta: tizen-, huszonéve gyarapítják a gyűjteményüket, de van, aki már 63 éve! A gyűjtemények mérete is különböző: volt, aki egyetlen, számára igen kedves tárggyal pályázott, és vannak százas nagyságrendű gyűjtemények, de ezret meghaladóak is!

            Őszinte kíváncsisággal olvastuk a gyűjtők sorait arról, hogy mi indította őket el ezen az úton. Sejtettük, hogy a Sissi-trilógia meghatározó lehet, ezt öten említették. De ezen kívül meglepően sokféle motivációs körülményről számoltak be: meghatározó könyvekről, kiállításról, cikkről, utazásokról, musical-ről, nagyszülőktől ajándékba kapott képről – és a gödöllői kastélyban tett látogatásról. A gyűjtőkkel való beszélgetéseink során pedig kiderült, hogy sokuk élete a gyűjtésen túl több szállal kapcsolódik Erzsébethez. Van, akinek a pályaválasztását határozta meg, van, akinek új barátságokat vagy új munkasikereket hozott. Szeretnénk, ha ezekkel a történetekkel másokat is inspirálnának, ezért indítottuk el új weboldalunkat: www.azensisim.hu címen.

            És hogy mit is gyűjtenek pályázóink? Mindent. Bármit, amin Erzsébet portréja megtalálható, ami róla szól, ami a személyéhez valamiképp kapcsolódik. A tárgyakat nemcsak vásárolják, hanem néha maguk is készítik. De a gyűjtőszenvedély nem mindenkinél tárgyakra irányul: van, akinél utazásokra, élményekre… A kiállításon megdöbbentően mély, személyes kötődést tükröző mai tárgyakkal és eddig sosem látott, valódi műkincsekkel is találkozhatnak látogatóink, így például Erzsébet eddig ismeretlen portréival, vagy eredetiben ritkán kiállított, privát levelével. Amost bemutatkozó gyűjtői kör számunkra nem lenne teljes Dr. Tolnay Pálné Kiss Mária (1930–2017) nélkül, aki Erzsébet királyné felolvasónője, Ferenczy Ida leszármazottjaként páratlan kincsekkel gazdagította a Gödöllői Királyi Kastélymúzeumot. Új kiállításunkon a magángyűjtemények tárgyai, történetei mellett áttekinthetjük a hazai Erzsébet-kultusz kialakulásának állomásait is. A gyerekeket pedig a Mit gyűjtött Erzsébet királyné? című játékkal várjuk.

Faludi Ildikó

 

Kiállítóink:

Baloghné Szentirmay Judit, FreylerArt Galéria, Gergelyné Iszlai Gyöngyvér, Dr. Héjjas Magdaléna, Janza Kata, Kénerné Bodroghalmi Fruzsina, Kiss M. Jenő Béla, Kovács Beáta, Melis Judit, Müller Eszter, Németh Andrásné Farkas Gabriella, Rákay Philip és Wieber Orsolya, Sarokné Varga Anna, Surányi Linda, Szabados Mónika, Szabó Margit, Takács Ágnes Eszter, Tolnayné Kiss Mária (1930–2017), Tóth Andrásné, Tóth Péter, Tóth Zsuzsanna, Tömörné Bilonka Zsófia, Varga Andrea, Veres Kinga

 

A kiállítás 2023. március 16-ig látogatható.

 

Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft.

2100 Gödöllő, Grassalkovich-kastély,

Telefon: +36 28 410 124

informacio@kiralyikastely.hu , www.kiralyikastely.hu


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Gudula Walterskirchen: „A Franci  kissé illetlen volt” Mesélnek a Habsburgok udvarhölgyei
A könyv címe alapján azt hihetnénk, hogy „titkokat” tudunk meg Ferenc Józsefről: milyen is volt ő valójában, és hogy nem is volt talán talpig úriember fiatal korában. A kicsit vaskos könyv azonban kicsit mást, de sokkal többet ad nekünk, és rájövünk, nagyobb jelentősége van az alcímnek, mint a főcímnek. Nem csupán az egykori császárról és királyról tudunk meg érdekes dolgokat, hanem az egész Habsburg családról, kezdve I. Ferdinánd császártól egészen IV. Károly és családjáig.
A Kastély a Sisi Baráti Körben
2023. április 15-én szombaton egy nagy találkozás tanúi lehettünk az Eötvös 10-ben: a 25 éves Sisi Baráti Kör látta vendégül a Gödöllői Királyi Kastély muzeológusait, Kaján Mariannát és Faludi Ildikót, akik a tavaly év végén megjelent Útközben Erzsébet királynéval című kötetről meséltek az összegyűlteknek. A könyv bemutatójára 2022. december 18-án került sor a kastély dísztermében, magáról a műről itt írtak.   Számomra rengeteg újdonsággal szolgált ez a szombati találkozó. Tolnayné Kiss Mária tulajdonában volt az ú.n. Farkas Archívum, amelyet Egon Cäsar Corti nevezett így el az 1930-as években, aki elsőként kutathatta ezt a páratlan gazdagságú anyagot, amely Ferenczy Ida után fennmaradt. Farkas László Ida rokona volt, és az ő felsőbabádi kastélyának padlásán vészelték át az Erzsébet királyné felolvasónőjéhez címzett levelek és egyéb dokumentumok a háború pusztításait. Ez a Farkas László volt Mária néni nagyapja. Mária néni pedig az egész kollekció megmentője! A Kastély muzeológusai 1995-ben kezdtek el vele együtt dolgozni, mint minden olyan gyűjtővel, gyűjteménnyel, ahonnan Erzsébet-relikviákat remélhettek. Mária néni onnantól fordított a Kastély számára, Festetics Mária ránk maradt 9+1 darabból álló, eredeti gót betűkkel írott német nyelvű naplóját, melyet ma az Országos Széchényi Könyvtár őriz. Olyannyira kiismerte magát a gót betűs írásmódban, hogy sok anyanyelvi németajkú kutatónak is beletört a bicskája. A naplóból egy válogatás már megjelent, Egy udvarhölgy naplójából címmel, 2009-ben, a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum jóvoltából, a Gödöllői Kastély-Könyvek sorozat 2. darabjaként. Ezt követte a sorozat 3. darabja, a Kedves Idám! Leveleskönyv újbóli kiadása. Ez is Tolnayné Kiss Mária nevéhez fűződik, aki összeválogatta ezeket a leveleket, valamint jegyzetekkel, ismertetőkkel bővítette. Mint kiderült, a puzzle darabkái csak nagy sokára álltak össze a muzeológusok számára is, mert Mária néni eleinte mindig csak kis darabokat mutatott meg (az azóta már kiderült: 1540 darabot számláló) gyűjteményéből. Mindig adott kérésre készült fel, és nem lehetett tudni, milyen elképesztő kincs van még a birtokában. Egyik alkalommal a muzeológusok kissé elkeseredve azon borongtak, hogy nincs még meg egy időszaki kiállításuk legütősebb tárgya. Valami, ami mindent visz! Amitől szeme-szája eláll a közönségnek. Mária néni segítőkészen elvonult a másik szobába, majd egy csodálatos brossal tért vissza, ami nagyon nagy valószínűséggel Erzsébet királyné ajándéka volt Ferenczy Ida számára. Emlékszem a kiállításra, valóban nagyot ütött! Azóta a bross az állandó kiállítás anyagát gazdagítja. Természetesen ilyenkor a muzeológusok nem egyszerűen zsebre vágják a csecsebecsét, hanem felbecsültették, szerződést írtak, és kastélyos autóval szállították el. Pontosan ugyanilyen alaposan és szakszerűen jártak el akkor, amikor végül szóba került, hogy Mária néni a Kastélyra bízza teljes gyűjteményét. Ekkor derült csak fény rá, mekkora anyagról is beszélhetünk. Amint már említettük, 1540 db levél, képeslap, feljegyzés, cikk, recept tartozik bele. Ebből 37 levél magától Erzsébet királynétól származik. Mi történik, amikor egy ilyen hatalmas eszmei értékű gyűjtemény kerül a múzeum birtokába? A várva várt iratanyag  ezekben a dobozokban érkezett meg:                           Ezeket először is szét kellett bontani, azonnal bevonni egy restaurátort a munkálatokba, hogy mely dokumentumok vannak a legnagyobb bajban, melyeket kell azonnal menteni. Ilyenek voltak a papírba rozsdásodott gombostűk, a műanyag genotermbe szorult iratok, és az orosz katonák által levagdosott bélyegek visszaillesztésének ragasztófoltjai. Mária néni teljes jóakarattal gyűjtötte műanyag tasakokban ezeket az iratokat az 1980-as években, hiszen fogalma sem lehetett róla, mennyire savasak ezek a tokok, és magukba szívják a tintát, elvesztvén ezzel az eredeti levél tartalmát. Jóakaratból látta el Farkas Archívum bélyegzővel is az egyes darabokat. De arra sem számíthatott, hogy ez vízben oldódó tinta, így a restaurátorok a hagyományos módszerekkel nem tudják rendbehozni ezeket. A restaurálás azóta is, évenkénti ütemezésben zajlik.  Készülnek majd további kiadványok is ebből a gazdag anyagból, de most azt a 6 évvel ezelőtti tervet valósították meg, amelyről Mária nénivel még 2016-ban leszerződtek. Történetesen, hogy az Útközben Erzsébet királynéval című levélgyűjteményt újra kiadják, friss képanyaggal, új és folyamatos számozású lábjegyzetekkel, tartós, kemény fedelű borítóval. Kiinduló pontjuk az első kiadás szövegén túl Mária néni saját példánya volt, amelyet ő számos jegyzettel, megjegyzéssel ellátott. A szkennelés persze hagyott hibákat maga után, úgyhogy betűről betűre ellenőrizni kellett, hogy biztosan minden egyezzen, különösen magukban a levelek szövegeiben. Mindenképpen betűhíven, az akkori helyesírásnak vagy hibáknak a meghagyásával akarták kiadni a művet, hiszen egy forráskiadvány enélkül semmit sem ér. (Pl. Festetics Mária a „rémítő” kifejezést következetesen „remitő”-nek írta. Egy valódi muzeológus, forráskutató soha nem javítana bele ilyen bakikba, hiszen éppen ettől személyes és hiteles az egész anyag.) Természetesen szó esett a kötetben szereplő levelek szerzőiről is. A két főszereplő Festetics Mária grófnő, udvarhögy és báró Nopcsa Ferenc főudvarmester. De találunk benne leveleket Mikes Johannától és Majláth Saroltától is, akik szintén mindketten Erzsébet udvarhölgyei voltak. Festetics Mária ekkor már több mint 20 éve szolgálta úrnőjét, úgyhogy a korai elragadtatottság már nem volt jellemző rá. A könyv az 1890-93 közötti két nagy utazást idézi fel, ahol (többek közt) Mária kísérte a királynét. Itt már konkrétan hangot adott azon szigorú véleményének, hogy Erzsébet önzővé vált és teljes mértékben hiányzik belőle az empátia a személyzet tagjait illetően. Báró Nopcsa Ferencnek is meggyűlik a baja az elemekkel: hideg, meleg, eső, szél. Erzsébet ezekből sok alkalommal nem is részesült, vagy ha igen, szabad akaratából. Nem így az őt kísérő udvaroncok! A levelekből kiderül, hogy egyáltalán nem luxuskörülmények közt utaztak. A muzeológus előadók két témakört emeltek ki a levelekben megmutatkozó valóságból: 1., Ezeket a luxusmentes, sőt konkrétan kényelmetlen körülményeket. 2., A királyné mellett szolgálatot betöltő személyek közt kialakult baráti, sírig tartó kapcsolatokat. Ezek jóval a királyné halálát követően is megmaradtak, hiszen pontosan tudjuk, hogy Ferenczy Ida lakása szinte önmagában egy Erzsébet-múzeummá változott, ahol igen gyakorta vendégeskedett a magyar személyzet többi tagja, így Festetics Mária és Nopcsa Ferenc is. Csodálatos és érdekfeszítő előadásban volt részünk, ahol a királyné kultuszát őrző két legnagyobb és legelkötelezetebb társaság résztvevői találkoztak: a Gödöllői Királyi Kastély és a Sisi Baráti Kör tagjai. Varga Andrea     Kaján Marianna, Faludi Ildikó muzeológusok, a kötet szerkesztői és Kiss Erzsébet a Sisi Baráti Kör elnöke. Fotó: Tóth Andrásné      
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.