A kötet levélregény, a fiktív leveleket gróf Andrássy Ilona írja első férjének, az 1915-ben Galíciában hősi halált halt gróf Esterházy Pálnak. A szerző, Kovács Lajos muzeológus, a mű megírásakor Andrássy Ilona irathagyatékára, valamint szűkebb és tágabb családjával folytatott levelezésére támaszkodott. A korabeli dokumentumokat sok esetben szó szerint idézi könyvében.
Gróf Andrássy Ilona (1886–1967) id. Andrássy Gyula unokája, Tivadar fiának négy lánya közül a legidősebb volt. 1909-ben kötött szerelmi házasságot gróf Esterházy Pállal. Miután megözvegyült, feleségül ment néhai férje gyerekkori barátjához, gróf Cziráky Józsefhez, de lelkében haláláig hűséges maradt a “Drága Pál”-hoz.
A fiktív levelekből elénk tárul a 20. századi Magyarország története, egy, az ország életében fontos politikai szerepet vállaló arisztokrata család hölgytagjának szemén keresztül. Andrássy Ilona ápolónőként végzett önkéntes munkát a fronton, így az I. világháborús szörnyűségeket maga is testközelből tapasztalta meg. Családjában számos férfi töltött be magas politikai tisztséget, - többek között nevelőapja ifj, Andrássy Gyula (akit leveleiben Duci bácsiként emleget) és Katus (Katalin) húgának férje, gróf Károlyi Mihály. Második férje gróf Cziráky József néhány évig Sopron ill. Vas vármegye főispánja, majd egy cikluson keresztül parlamenti képviselő volt. Emellett Andrássy Katinka és a legkisebb húg, Klára (Kája) maguk is aktívan politizáltak. Ilonának a szeretteivel folytatott levelezésében így számos alkalommal előkerül a politika, mely lánygyermekként, feleségként, testvérként, sógornőként az ő mindennapjaira is jelentős hatást gyakorolt.
A levelek másik témája Ilonának a saját testéhez, nőiségéhez, az anyasághoz való viszonya. Esterházy Pál nem tehette őt anyává, de Cziráky Józseftől három fia is született. Kendőzetlenül ír a testi szenvedélyről, az anyaság utáni vágyáról, a kihűlt házasságáról, az öregedésről és az ötvenévesen kapott esélyről, amellyel már – erkölcsi okokból - nem akart élni.
Bár hosszú élet adatott neki, ám ennek során sok veszteség is érte. Édesapját korán elvesztette, huszonkilenc évesen megözvegyült, második férje közel volt hozzá, hogy a vörösterror idején kivégezzék. Legkisebb húgát, Klárát 1941-ben Dubrovnikban egy bomba ölte meg, míg legidősebb fia, Miklós a második világháborúban halt hősi halált. 1945 után férjével el kellett hagyniuk a dénesfai kastélyt, ezután egy falusi szobában éltek. A Rákosi-érában Cziráky Józsefet kétszer is letartóztatták, Ilona maga is egy hónapot ült börtönben, mert feljelentették élelmiszer-rejtegetésért. Két életben maradt fia a ’40-es évek második felében elhagyta az országot. Velük, és unokáival csak az 1960-as években, férje halálát követően találkozott, mikor maga is Amerikába költözött. Ám nem sokáig örülhetett a viszontlátásnak, mert elméje megzavarodott és élete utolsó néhány évét egy idősek otthonában töltötte.
Ajánlom mindenkinek ezt a kötetet, akit érdekel a Monarchia meghatározó alakja, gróf Andrássy Gyula leszármazottainak a sorsa. Ajánlom a történelmet kedvelőknek, és azoknak is akik érdeklődnek a női sorsok iránt. A családregények kedvelői sem fognak csalódni, ha ezt választják.
A kiadványnak a képanyaga nem az erőssége, de a szöveg nagyon olvasmányos. Ezúton is köszönöm Ági barátnőmnek, aki annak idején megajándékozott vele.
Európa Könyvkiadó, Budapest, 2015
