A viaszpecsét története több ezer évre tekint vissza. Eredeti funkciója a dokumentumok hitelesítése volt. Több évszázadon keresztül csak uralkodók és egyházi személyek használhatták. Később már városok és egyéb szervezetek, illetve magánszemélyek is készíttethettek maguknak viaszpecsétet. A mindenki által ismert nemesi pecsétgyűrűk is sokáig pecsétként, a dokumentumok hitelesítésére szolgáltak, hiszen a gyűrűk mindig tulajdonosuk közelében voltak és nehezebb volt őket elveszíteni, mint a pecsétnyomókat. Erzsébet esetében nem ismerjük, hogy volt-e valaha pecsétgyűrűje, viszont több különböző pecsétjét ismerjük. Néhány időről-időre felbukkan különböző nagy aukciósházak árverésein. Áruk mai napig 10-20.000 euró között mozog, amelyet annak köszönhetnek, hogy valaha a legendás Erzsébet királyné használta őket.
Erzsébet egyik ismert pecsétje a kettős osztrák–bajor címert ábrázoló pecsét. A pecséten a 2 címer egy hermelinben van, a hermelint pedig az osztrák császári korona fogja közre. Ez volt az a pecsét, amelyet Erzsébet lányai, Gizella és Mária Valéria főhercegnők Erzsébet halála után sógorának, Ferdinand d'Orléansnak, Alencon hercegének adtak emlékbe. Erzsébet pecsétjeinek fogója gyakran vörös achátból, elefántcsontból vagy üvegből készült. Erzsébet lányai is szívesen használták a saját kettős osztrák-bajor pecsétjüket anyjukhoz hasonlóan. Erzsébetnél azonban ezt a pecsétet leginkább hivatalos leveleinek borítékjain láthatjuk.
Mária Valéria főhercegnőhöz került anyja halála után Erzsébet tükrözött E monogramos pecsétje, amelynek tetején a császári korona található. Magánlevelezéseiben ezt használta legtöbbször. A borítékokon pedig a viaszpecsét mellett általában megjelenik a lila tintába mártott Elisabeth felírat koronával a tetején is. Ugyanezt használta a levélpapírjain is. Vannak olyan borítékok is, ahol ugyanez a motívum Erzsébet teljes nevével és a császári koronával csak viaszpecsétként jelenik meg. A viasz színe változó. Legtöbbször vörös viaszt használt, de előfordultak arany és ezüst színű pecsétek is. Gyász idején pedig az udvari előírásoknak megfelelően fekete gyászkeretes borítékokat használt a császárné, fekete viaszpecséttel.
A corfui Achilleion palotából történő levelezéséhez Erzsébet egy különleges pecsétet használt. A koronás E monogram alatt a pecsétje 2 delfint is ábrázol. Emellett birtokában volt egy pecsét is, amelyen csak egy koronás delfin található. Ezt a pecsétet is Corfun kasználta.
Magyarországról küldött levelein előfordult, hogy a magyar királyi címer került borítékjaira. Sajnos számomra nem ismeretes olyan boríték, amelyen a dúsan díszített E betűt a magyar koronával használta volna.
Egyik különleges pecsétje volt az a pecsét, amelyen valószínűleg a Csillagkereszt-rend és annak jelmondata Salus et Gloria jelenik meg a császári címer körül. Ennek a pecsétnek a használatára, mint a Csillagkereszt-rend legmagasabb védnökasszonya volt jogosult.
A viaszpecséteket a mai napig használhatjuk elég nagy bizonyossággal az Erzsébethez köthető dokumentumok eredetiségének bizonyítására. Ezért is könnyebb megmondani pl. Erzsébet borítékairól, amelyek napjainkban felbukkannak különböző oldalakon, hogy eredetiek-e, mint a leveleiről. A leveleknél, ahol csak a tintába mártott pecsét látható nehezebb dolgunk van. Ez annak is köszönhető, hogy például Erzsébet Deák Ferenchez írt levele, már az 1800-as évek végén kiadott történelemkönyvekben megjelenik a könyvből kivehető színes mellékletként. Ezek a színes mellékletek, főleg, ha csak fényképen látjuk őket, akkor nagyon hasonlítanak az eredetihez. Így fordulhat elő az, hogy ilyen színes mellékleteket árulnak 15-20.000 euróért aukciósházak az interneten. A viaszpecséttel ellátott borítékoknál egyszerűbb megállapítani az eredetiséget.
Kovács Beáta
(Fotók: a szerző és Gödöllői Királyi Kastély)
