Dániel Anna Erzsébet királyné című regényéről

Főoldal > Pöttyös köntösben a királyné története

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Pöttyös köntösben a királyné története


2023/06/20
Demeter-Guba Erzsébet

Erzsébet királyné élete számos írót, szerzőt is megihletett nemcsak Magyarországon, hanem világszinten is. Az egyik első magyar nyelvű regényt választottam ki, amely hazai körökben szinte minden Erzsébet-rajongónak ott van a könyvespolcán, évekig a pöttyös könyvsorozat részeként jelent meg, és a mai napig része a hazai ifjúsági irodalomnak.


Szokatlan módon felnőttként kaptam ajándékba Dániel Anna Erzsébet királyné című könyvét, mely inkább a fiatalabb korosztály számára készült olvasmány. A könyvet nagy kíváncsisággal vettem kézbe, hogy vajon milyen módon tudja közelebb vinni az írónő a fiatalabb korosztályhoz a királyné alakját? Erzsébet életének mely szakaszát emeli ki, és hogyan fogja bemutatni az életének a tragikusabb eseményeit? Mennyire fog a tényekhez igazodni és mennyire lesznek fikciós elemei a történet fonalának?

A regény szerzője, Dániel Anna 1905-ben az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában, Budapesten született, így még gyermekkorában maga is részese volt Ferenc József korszakának. Felnőttként irodalomtörténészként, fordítással és írással is foglalkozott, tanári tevékenysége mellett. Regényei közül, ez a kötet negyedikként jelent meg 1937 decemberében, Erzsébet királyné születésének 100. évfordulójára. A korabeli sajtóban ezt az évfordulót is kiemelve reklámozták, ajánlották karácsonyi ajándékként ezt a művet.



Dániel Anna kilenc fejezetben írja meg Erzsébet történetét. Az első fejezetben 1853-ban a kamasz Sisivel Possenhofenben találkozunk, ahol a szerző bemutatja, hogy milyen családi környezet vette körül a fiatal lányt, kivel milyen kapcsolatban állt. A következő fejezetekben különös részletességgel ír Ferenc Józseffel történő találkozásáról, az eljegyzésről, majd a Bécsbe érkezésről, és az esküvőről. Külön fejezetben (VI. fejezet) és részletességgel mutatja be a császári pár 1857-es első magyarországi látogatását. Belső monológok és párbeszédek formájában Erzsébet alakját igyekszik közelebb vinni az olvasóhoz. A könyvében levélrészletek, idézetek is tarkítják a sorokat, melyek arról tanúskodnak, hogy az írónő törekedett a hiteles bemutatásra, és maga is használt forrásokat a könyv megírásához (bár nem jelzi a forrásokat a kötet végén). A regényt mégis inkább a fikciós történelmi regények közé sorolnám. A szerző által elképzelt, Erzsébet és a családtagjai, valamint környezete között zajló beszélgetések, gondolatmenetek miatt, melyekben a könyv megjelenésének korszakához illeszkedően egy idealizált, a magyarországi Erzsébet-kultuszban megjelenő kép kerül előtérbe a királyné bemutatásakor. Erzsébet magyarokhoz fűződő viszonyát is a kultusz rétegén át mutatja be a könyv, melyre leginkább Ferenc Józseffel folytatott elképzelt párbeszédes jelenetek adnak példát az első magyarországi körutat, valamint a koronázási ünnepséget megelőzően.

Számomra a leginkább fiához, Rudolfhoz kapcsolódó részletek; a tragikus halála előtti érzések bemutatása, valamint férjével folytatott fikciós párbeszédek gondolkoztattak el. Az azóta megjelent forrásművek alapján (egy-két művet kiemelve: Stefánia:  Császárnénak szántak, Mária Valéria naplója) Erzsébet ekkor inkább legkisebb lányának az eljegyzésével és boldogságával volt elfoglalva, mint azzal, hogy fiának éppen hogyan alakult a sorsa. Dániel Anna ezeket a forrásokat még akkor nem ismerhette, így egy nagyon szubjektív nézőpontból mutatja be ebben a helyzetben Erzsébet anyai szerepét.

Az utolsó, IX. fejezetben sokat sűrít az írónő a történelmi események bemutatása során. Olvasóként olyan érzésem volt, hogy mindenképpen szeretné a regény során a királyné életét bemutatni, egészen a haláláig, de már nem azzal a részletességgel ahogyan azt a korábbi, I-VIII. fejezetben tette. A könyv kezdeti részletességre törekvő bemutatása, így kissé megtörik az utolsó fejezetben.

A Móra Könyvkiadó kötetét olvastam, melyben Herczeg István illusztrációi jelennek meg a könyv lapjain, amelyek érzékeny és kifejező  módon kapcsolódnak a szöveges tartalomhoz.

A könyvben nem egy nagyon finoman árnyalt Erzsébet portréval találkozunk, leginkább a korábban említett kultuszhoz illeszkedően ábrázolja az író a királynét.

Kiknek ajánlanám a könyvet? Leginkább olyan fiataloknak, akik érdeklődnek Erzsébet személye iránt, de még nem tanulnak történelmet, csak szeretnének róla olvasni, kíváncsiak az életére és még egy komolyabb kötet nehezen olvasható lenne számukra. Kezdetnek egy könnyed olvasmány, mindenképpen érdemes mellé, majd a későbbiekben elolvasni hitelesebb, megalapozottabb műveket is, vagy akár ellátogatni a Gödöllői Királyi Kastély állandó kiállítását megnézni.

 

Köszönöm Némethné Farkas Gabriella segítségét, aki a kötet megjelenése kapcsán korabeli forrásokkal segítette ennek a könyvrecenziónak a megírását!

A regény a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán is elérhető: http://www.mek.oszk.hu/09000/09025/index.phtml

 

Demeter-Guba Erzsébet

 


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Erzsébet királyné gödöllői vadászatai
Erzsébet királyné (1837–1898) apjától, Miksa bajor hercegtől (1808–1888) örökölte a lovaglás iránti szenvedélyét, aki híresen jó lovas volt.
Sisi, a sztár!
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ FILMEN ÉS SZÍNPADON Időszaki kiállítás a Gödöllői Királyi Kastélyban, 2024. 11. 09.-2025. 02. 28.
Niederhauser Emil: Merénylet Erzsébet királyné ellen
Az Erzsébet királyné ellen 1898. 09. 10.-én Genfben elkövetett merénylet a mai napig foglalkoztatja a világot. Miért pont Erzsébet királyné? Az évforduló kapcsán ajánlanám olvasásra ezt a könyvet. A könyv nem hosszú, mindössze 160 oldal, de csak magarára a merényletre fókuszál.
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.