Interjú Michael Wohlfarttal, a bécsi Sisi Múzeum Erzsébet-szakértőjével

Főoldal > „Lenyűgöző számomra, amikor a királyné egy-egy tárgyát megtalálom”

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

„Lenyűgöző számomra, amikor a királyné egy-egy tárgyát megtalálom”


2023/11/16
Faludi Ildikó

Interjú Michael Wohlfarttal, a bécsi Sisi Múzeum Erzsébet-szakértőjével

 

2023 szeptemberében egy egyedülállóan gazdag kiállítás nyílt a gödöllői kastélyban, a világ legnagyobb Sisi-gyűjteményének kincseiből. A Magyarországon még sosem látott tárgyakat is felvonultató tárlat  igen vonzó és népszerű látogatóink körében. A 201 tárgy kiválasztása, a kiállítási koncepció Michael Wohlfart munkája volt, akit főkurátori munkájáról kérdeztünk.


-Hogyan kezdődött ez az elhivatottság Nálad? Mióta foglalkozol Erzsébet királyné személyes tárgyaival?

 



-Nagyon korán kezdtem el foglalkozni Erzsébet királynéval: 13 éves voltam, amikor az első könyvet kaptam róla. Igazán intenzíven akkor foglalkoztam vele, amikor 1998-ban, halálának 100. évfordulóján a „Szépség az örökkévalóságnak” című kiállításon dolgoztam. Attól kezdve ez a téma sosem hagyott el engem; részt vettem a Hofburgban a Sisi Múzeum létrehozásában, a királyné számos tárgyát vásároltam meg a Schöbrunn Csoport részére. Mindig hatalmas élmény volt számomra, amikor a kezeimbe vehettem a királyné egy- egy személyes tárgyát, és ezzel ma is így vagyok. A színfalak mögött 23 évig dolgoztam az „Erzsébet-témán”, és 2020-ban vettem át a Sisi Múzeum kurátori feladatait.

-Többször is jártál nálunk terepszemlén, amikor a kiállítás koncepcióján dolgoztál. Milyen szempontok alapján válogattál?

 

-Ez a kiállítás nem a királyné életrajza, de bemutatja az életének egyes pillanatait, a tárgyakat ezekhez választottam. A gödöllői kiállításnál az is fontos szempont volt, hogy Magyarországhoz közvetlenül kapcsolódó tárgyakat is mutassunk, például a királyné táviratát Andrássy grófhoz, a napernyőt “E” monogrammal a Szent István-korona alatt vagy az “Erzsébet-Gödöllő” feliratú pecsétet. Az is fontos volt számomra, hogy olyan festményeket és képeket hozzunk a királynéról és a családjáról, amelyeket magyar művészek, mint például Barabás, Koppay és Horowitz készítettek.

 

-Változott-e a véleményed a királynéról a munkád során? Közelebb kerültél-e a személyéhez? Milyen érzés kézbe venni a királyné személyes tárgyait?

 

-Az eredeti tárgyakkal való munka nem változtatta meg a királynéról való véleményemet, inkább intenzívebbé tette. Az is világossá vált számomra, hogy a királynéról szóló történetek egy része félreértelmezett, túlzó vagy egyszerűen hamis. A szerzők sok történetet kreálnak csak azért, hogy a könyveiket érdekessé tegyék. Ez szégyenletes és rombolja a királyné imázsát. Az utóbbi években publikált könyvek száma aránytalan a valóban új kutatási eredményekhez képest. Engem mindig is érdekelt és lenyűgözött a császárné és királyné-szerep mögötti személy. A levéltárakból származó kevéske új kutatási eredmény utólag mindig megerősítette a királynéról való képemet. Az eredeti tárgyakkal való munka okozza azt az érzést, hogy közelebb tudok kerülni a személyéhez. Mindig nagyon izgalmas, lenyűgöző számomra, amikor a királyné egy-egy tárgyát megtalálom, megvásárolhatom, megérinthetem – ez nagyszerű és hatalmas kiváltság!

 

-Először hoztátok külföldre ezeket a kincseket, s éppen ide, a királyné által annyira kedvelt Gödöllőre. A kiállítás felépítése során hatalmas, nagyon összehangolt és professzionális munkát végeztetek. Ti hogyan éreztétek Magatokat Gödöllőn? Milyen benyomásokat szereztetek?

 

-Külön öröm volt számomra, hogy Gödöllő az első helyszín, az volt az érzésem, hogy sok tárgy hazaérkezett. Nagyon jó érzés volt a királyné tárgyait ott bemutatni, ahol ő annyira komfortosan érezte magát, és ahol ma is olyan nagy tisztelettel és lelkesedéssel viseltetnek iránta. A kastélya kurátorok nagy hozzáértéssel és szeretettel rendezték be, és ma is a királyné auráját sugározza. Ez a benyomás elkísért bennünket a kiállítás építésekor is. Hatalmas köszönet a gödöllői kurátoroknak és az építő csapatnak, akik nagy elkötelezettséggel támogattak bennünket a sok eredeti tárgy bemutatásában.

-Van-e személyes kedvenced a tárgyak között? Volt-e olyan, amin különösen megérintett?

 

-Sok kedvencem van a tárgyak között, különösen Horowitz festménye a királynéról, vagy Schrotzberg portré-tanulmánya. Ami különösen megérintett, az a kis Zsófiáról készített vízfestmény, amely a halálos ágyán ábrázolja őt és amelyet a királyné mindig magánál tartott, mert sosem tudott túljutni azon, hogy ezt a gyermekét elveszített. A festmény annyira élethű, hogy amikor ránézel, megérted a szülők végtelen fájdalmát.

Franz Schrotzberg: Erzsébet császárné, 1855, olaj, vászon, szignált és datált

 

-Hogyan bővül ma ez a gyűjtemény?

 

-A Schönbrunn Csoport a jövőben is biztosítja a pénzt tárgyak vásárlására és a gyűjtemény bővítésére.

 

-Néhány hónapja Te is – akárcsak a királyné – magyarul tanulsz, s ezzel a tudásoddal a megnyitó közönségét is meglepted. Téged mi motivál a nyelvtanulásban?

 

-Ennek három oka van. Egyrészt, amióta Magyarország közelében van hétvégi házam, gyakran tartózkodom Magyarországon. Ennek kapcsán fontos számomra, hogy megértessem magam a helyi nyelven. Szeretném ezzel kifejezni a megbecsülésemet és elismerésemet is az ország iránt. Másrészt szeretném elolvasni és megérteni Erzsébet királyné eredeti leveleit, szövegeit. Harmadrészt: ez egy gyönyörű nyelv, amely minden más nyelvnél jobban alkalmas az érzések kifejezésére, anélkül, hogy nevetségesnek tűnne.

 

-A kiállítás 2024. január végéig látogatható Gödöllőn. Utána hol tekinthetik meg az érdeklődők?

 

-A kiállítás iránt nagy az érdeklődés hazai és nemzetközi szinten is – a tárgyalások folyamatban vannak.

 

Faludi Ildikó

A kiállításról információk ITT.

 


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Festetics Mária grófnő és Ferenczy Ida szamárháton
Gödöllő, 1873 őszén (Fotómásolat, ajándék Dr. Tolnay Pálné Kiss Máriától.) Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, gysz. 4414.
Rónay Jácint: Erzsébet királyné udvarában
1871-1883 Sajtó alá rendezte: Vér Eszter Virág és Borovi Dániel A jegyzeteket, a képmellékletet és az utószót összeállította: Borovi Dániel Erdélyi Szalon Könyvkiadó, 2022
Magyar Menyasszony
Katalógus és tanulmánykötet
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.