Mária Terézia szobrának avatása Bécsben

Főoldal > Mária Terézia szobrának avatása Bécsben

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Mária Terézia szobrának avatása Bécsben


2023/10/30
Kassa Melinda

A vásárlás útján a múzeumi gyűjteménybe került fametszet az avatási szertartás azon részét jeleníti meg, amikor a szoborról már lehullott a lepel, és a császári család megtekintette az emlékművet. Ferenc József gratulál az alkotónak, Kaspar von Zumbuschnak, aki ezután megkapta a Ferenc József-rendet. Erzsébet királyné közben egy hölgytársasághoz fordul.


A bécsi Mária Terézia szobor avatására 1888. május 13-án, Mária Terézia születésnapján került sor. Alkotója Kaspar von Zumbusch (1830-1915) 1873-ban meghívásos pályázaton nyerte el a megbízatást. A szobor költségeit nagyrészt Ferenc József császár fedezte, aki a pályázati kiírásban is sokféle követelményt állított fel. Emellett közadakozások történtek a megvalósítására.

A kompozíció Mária Terézia uralkodói erényeit, illetve a birodalom nagyságát hangsúlyozza. A mintegy 20 méter magas posztamensen trónol a császárnő 6 méteres ülő alakja. A talapzat gránit, a szoboralakok – Mária Terézián kívül még 28 – bronzból készültek. Négy allegorikus figurán kívül a többi mind konkrét személy, Mária Terézia korának fontos hadvezérei, politikusai, művészei és tudósai. (Közöttük találjuk Grassalkovich I. Antal koronaőrt, a Magyar Királyi Kamara elnökét, a gödöllői kastély építtetőjét.)



Az emlékművön tizenöt éven át dolgozott a szobrász. A monumentális kompozíciót a szintén akkor épülő bécsi Természettudományi ill. Szépművészeti Múzeum közötti térre tervezték, ahol a mai napig látható.

A szobor leleplezésről a Budapesti Hírlap 1888. május 14-i száma számol be részletesen.

„A szobor-leleplezés. — Kiküldött tudósitónktól. Bécs, máj. 18. Fényes látványosság volt, a milyet Bécs város már évek óta nem ért meg. A nagy fejedelemnő emlékszobrát, ezt az impozáns müalkotást, ma leplezték le az uralkodóház tagjainak, kik csaknem teljes számban megjelentek, a monarhia két állama legfőbb méltóságainak, a diplomáciai testületnek, főnemességnek s a hadsereg kitünöségeinek részvételével, ragyogó udvari és katonai pompa kifejtésével. Az egész ünnepségnek az udvari szertartásosság adta meg karakterét s az egész programm a legnagyobb pontossággal lett végrehajtva.

Az ünnep szintere a Burg-körut mellett, szemközt a császári várpalota főbejáratával az uj udvari múzeumok közt, egyike a legszebb tereknek, minő Európa nagy városaiban csak található. Könnyű elképzelni, hogy ily monumentális keretben a szertartás elrendezése a legszebb és leghatásosb feladatok egyike volt. A neptömeg, mely minden szabad tért elfoglalt, vagy 20,000 főre rugott. A Burg főkapuja fölött, melynek felírata : „Franciscus I. imperator Austriae“. — minden pillért emberek tartottak százával megszállva. A látványosságot bizonysnyal onnétlehetett a legjobban áttekinteni.

A szobrot juta-lepel takarta, a redők alól csak a szoboralak homlokán a diadém csillogott ki. A bronc-szobor körül lobogó és cimerdisz tarkált. Szemközt a szoborral az udvari sátor, mellette kétoldalt két külön sátor az udvari és állami fömóltóságok számára volt fölállítva. A tér négy szögét a többi oldala- kon tribünök keriték be, az ünnepségre meghívott vendégek számára.

A Burg-kapu alatt állt a hadsereg tisztikara, valamennyi fegyvernemből, ragyogó egyenruhákban. A szobor mögött a császári és magyar királyi gárda képezett sorfalat, festői díszbe öltözve. Az egész jelenet, mely az udvar megérkezéseig lassankint kifejlődött, szemre, képzeletre egyaránt káprázatos fényű volt. A két udvari muzeum minden ablakában szép asszonyok nézték a fejedelmi látványosságot. Háttérben, a gárda laktanyája előtt, lovas tisztek impozáns csapatjának egyenruhái csillogtak a tavaszi nap fényében.

A meghívott vendégek fölvonulása délelőtt 11 órakor vette kezdetét. A szobor előtti szabad téren ekkor mutatkoztak az első udvari írnokok és egyéb tisztviselők aranynyal áttört vörös egyenruháikban. A föméltóságok sorából az elsők egyike a téren Tisza Kálmán magyar miniszterelnök volt. Magyar disz ruhát viselt s nyomban helyet foglalt az udvari méltóságok díszsátrában, egy támlás székben, lábait keresztbe rakva. Pár perccel utána érkezett meg az osztrák miniszterelnök : Taaffe gróf, Tisza mellé ült, s a két államférfi élénken társalgott egymással az egész ünnepség alatt.

Fél 12-öt ütött az Augusztinus-templom tornyában. A tribünök lassankint egészen megteltek ünneplő közönséggel. A szobortól balra a bécsi férfidal-egyesület állt fel, jobbra a papság. A rácsozat mellett a Teréziánum növendékei foglaltak helyet.

Közvetlen a szobor mellett piros bársony zsölyék, a Mária Terézia tábornokainak közvetlenül leszármazó utódai számára voltak elhelyezve, — azokat ő felsége külön hívta meg az ünnepre. Ezektől jobbra álltak a Mária Terézia-rend vitézei, a rend parancsnokának és kancellárjának: Kuhn B. táborszernagynak (ki Custozzánál a vezérkar főnöke volt) vezetése alatt. Kuhn mellett állt Edelsheim- Gyulay báró, hesseni Sándor herceg, Cumberland hg, ez utóbbiak 1866-ban Poroszország ellen a német Bund seregeit vezették, — hesseni Sándor a VIII-ik hadtest, Cumberland pedig, a hannoveri király fia, a Langen- salzánál kapitulációra kényszeritett hannoveri sereget.

Csakhamar megjelent Kálnoky gróf, közös külügyminiszter is, ki lorgnonjával a disztér közönségét vizsgálta szüntelen, mintha a háború vagy béke tünetei volnának a tribünökön láthatók. Egymás után érkeztek meg: a négy gárdakapitány, az összes udvari főméltóságok, a monarhia mindkét államának valamennyi minisztere, törvényhozásának küldöttségei. A diplomáciai testületből elsőnek érkezett meg Reusz hg, német nagykövet, nejével és gyermekeivel, a német nagykövetség gála-fogatán. A herceg porosz egyenruhát viselt, fehér tollbokréta csüngött alá hegyes csákójáról.

Déli ¼1-kor az első udvari diszkocsi robogott a térre Ernő és Vilmos főhercegekkel. Rövid időközökben egymás után érkeztek meg : Lajos Viktor főherceg, a nassaui herceg, hannoveri Mária hercegasszony, Zsigmond és Albrecht főhercegek. Csukott hintóbán jött Frigyes föhg Izabella főhercegnővel s négy leánykájával, kik hófehér ruhát viseltek. A leánykákat édes apjuk emelte ki a kocsiból. Albrecht főhg az egyik leánykát kézen fogta s az uralkodóház tagjainak élére állva, fölvezette az udvari diszsátorba. Coburg Fülöp hg és neje két fiával s egy leánykájával szintén oda siettek. Utánuk érkezett toscanai Ferdinánd hg három fiával, majd József főherceg és Klotild föhercegasszony jött, kisérve Mária Doroty- tya és Margit főhercegnőktől, kik rózsaszín selyembe voltak öltözve, Józsi és László főhercegektől.

Fél 1 óra után nyitott diszkocsiban a trónörökös-pár hajtatott az ünnepi térre. Stefánia főhercegnő ragyogó szép volt halványkék könnyű selyemruhában, hasonló szinü kalappal, vállán lazac-szinü bár- sony köpenykével. Utánuk külön fogat hozta a kis Erzsébet főhercegnőt, a trónörökös pár leánykáját, ki rózsaszínű ruhácskájában igen kedves jelenség volt s mindenfelé nyájasan integetve, mosolyogva lépegetett az uralkodóház sátra felé. Ő felsége azt kívánta, hogy a szobor-leleplezés családi ünnepe legyen az uralkodó háznak, s valóban azzá tette ez a sok apró gyermek, a főhercegi családok ifjú hajtása. Az említetteken kívül jelen voltak még: Károly Lajos föhg. és neje, Ferenc-Ferdinánd, Ottó, Ferdinánd, Rajner, Jenő, Károly Itsván föhgek, Mária Jozefa, Margit, Mária Anna, Erzsébet, Lujza főherceg nők stb.

Pontban 1 órakor a király és királyné a Burgból a szoborhoz hajtattak. Az összes zenekarok a néphimnuszt játszották, a gárda trombitásai generál-marsot fújtak. A király a Mária-Terézia-rendjel szalagjával díszített tábornagyi egyenruhát viselt. A királynénak világos barna bársonyruhája volt sötétebb barna betéttel. A ruha derekát dús gyöngyhimzés borította, baloldalt a mellen volt egy nagy gyémántokból kirakott csokor és a csillagkeresztes rend, mindakettő Mária Terézia királyné tulajdona volt. A királyi pár után jött Mária Valéria főhercegnő galambszürke rózsaszínnel diszitett foulard-ruhában, továbbá Gizella főhercegnő színes, hímzett virágokkal borított sárga selyemruhában. A főhercegöt férje, Lipót bajor herceg, kisérte.

A királyi párt Hohenlohe herceg főudvarmester és a szoborbizottság tagjai fogadták. A király a királynét az udvari sátorhoz vezette és ezzel megkezdődött a leleplezés ünnepe. Hohenlohe hrg átadta ő felségének az emlékiratot, engedélyt kért a szobor leleplezésére. Miután a király ezt megparancsolta, Hohenlohe herceg intett Zumbusch szobrásznak, a jelenlevők levették kalapjaikat és a lepel lehullt. A csapatok disztüzet adtak, újra felhangzott a general-mars, a Belvedere felől dörögtek az ágyuk és ragyogó fényben ott állt a királyné hatalmas szobra. Ezután trombita-harsogás között meg kezdődött a Te Deum, a bécsi férfidalegyesület pedig ünnepi himnuszt énekelt.

Mikor az ének véget ért, a király, karján vezetve a királynét, a királyi család tagjainak kiséretében megnézte a szobrot. Arra a helyre érve, hol Albrecht főherceggel élükön a Mária Terézia-rend lovagjai állottak, a tábornokok közül többeket hosszasabb megszólítással tüntetett ki. Ekkor az udvar a közönség lelkes éljenzése között eltávozott. A királyi pár és a főhercegek gyalog mentek a Burg kapujáig és ott a csapatok elléptettek előttük. Ez alkalommal kínos incidens történt. Egy magasabb rangú tiszt hirtelen rosszul lett és közvetlenül a király előtt lebukott lováról. Szerencsére komolyabb baja nem történt és néhány perc múlva ismét lóra ült. A csapatok elléptetése után, az udvar visszatért a Burgba. Az ünnep délután 2 órakor ért véget.

Délután a királyi palotában diszebéd volt, melyen az uralkodóház összes tagjai résztvettek.

Este az operában díszelőadás volt. A zenekar Gluck uvertüráját az „Ifigenia Aulisban“ cimü operából játszotta el. Ezután Sonnenthal elszavalta Saar ünnepi prologját s a Burg és opera művészei a „Május királynéja“ cimü pásztorjátékot s a „Táborban“ cimü látványosságot adták elő; Mária Terézia apotheozisa és a néphimnusz fejezte be az ünnepséget.”

 

Kassa Melinda

 

 


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Erzsébet királyné elveszett könyvtára
Erzsébet királyné nagyon szeretett olvasni, így nem meglepő, hogy hatalmas könyvtárral rendelkezett.
Dr. Sisi
Avagy ki tud többet Erzsébet királynéról? Kvízjáték 3–5 fős csapatok részére
Festetics Mária grófnő és Ferenczy Ida szamárháton
Gödöllő, 1873 őszén (Fotómásolat, ajándék Dr. Tolnay Pálné Kiss Máriától.) Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, gysz. 4414.
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.